Mi is az?

látóhártya (retina) legfontosabb betegségei
retina
Közismert, hogy a Helmholtz által felfedezett szemtükör megalkotása óta a belgyógyász, ideggyógyász, idegsebész kollégák milyen sokszor küldik át betegeiket szakmai tanácsadás, ún. konzílium céljából a szemészorvoshoz. Ennek több oka is van.
Egyrészt a szemfenék egy egyszerű vizsgálómódszer segítségével, a szemfenéktükrözéssel nagyon jól hozzáférhető és jól vizsgálható. A szemfenéken számos kísér látható, amelyek alakjából, keringési viszonyaiból, kóros elváltozásaiból a szervezet más területén lévő kiserek állapotára is lehet következtetni. A retinában futó erek élőben, egy non-invazív módszer segítségével jól vizsgálhatók. Magasvérnyomásbetegségben, cukorbetegségben, érlemeszesedésben a szemfenéki erek eltérései irányadók, a betegség természetére és stádiumára is lehet következtetni a szemészeti lelet alapján. Ismeretes továbbá, hogy a szemgolyó a központi idegrendszerrel milyen szoros összeköttetésben áll, agyi agynyomásfokozódás esetén a látóidegfő elváltozásaiból szintén következtetni lehet az agynyomásfokozódás mértékére. A központi idegrendszerben előforduló daganatok hosszan tartó fennállása esetén, továbbá abban az esetben, ha a szemgolyótól a nyakszirti lebenyig (tarkótájék) tartó látópálya területét is érintik, sajátos látótérkieséseket okoznak, melyeket szintén gyorsan, a beteget nem megterhelve fel lehet térképezni. Bizonyos degeneratív központi idegrendszeri betegségek kezdetben csak szemészeti tüneteket adnak, például a sclerosis multiplexnek nevezett, az idegek "szigetelőrendszerének" pusztulását okozó kórkép legelején gyorsan múló látásromlás, illetve a látóidegfő széli részének elmosódását okozó panaszok lehetnek a bevezető tünetek. A látási ingernek a szemgolyóból a nyakszirti lebenyig terjedő távolság megtételéhez szükséges idejét mérni tudjuk, ebből már korai stádiumban lehet következtetni az említett betegségre. A halló-egyensúlyozó és a látópályák kapcsolatából ismert, hogy például forgószékben történő megforgatás után szemünkkel nem tudjuk a környezetünkben lévő tárgyakat fixálni, a szemünk akaratunktól függetlenül "ugrál" addig, amíg a belső fülben található egyensúlyozó rendszer ingerfelvevésre alkalmas receptorai nyugalomba nem kerülnek.
Látható, hogy a társszakmákkal milyen széles a szemészet kapcsolata, ezért szakmák közötti közvetítő tárgynak is, azaz interdiszciplináris területnek is nevezik a szemészetet.Oldalak: 1
Nagy, Z. Zs.
Szemünk világa

Árulkodik a szemfenék

Egy Ausztráliában végzett vizsgálat szerint túlsúlyos vagy elhízott gyermekeknél már hat éves kor körül elváltozások jelennek meg a szemben, ez figyelmeztető jele annak, hogy a későbbi életszakaszban szív- és érrendszeri betegség kialakulása lehetséges.
" cellSpacing=4 cellPadding=0 align=left border=0>

A vénák tágulása és az artériák szűkülése korábban csak túlsúlyos tizenéveseknél valamint felnőtteknél volt megfigyelhető. Ez az első alkalom, hogy ilyen fiatal korban vettek észre aggasztó jeleket a kutatók. A vizsgálatban résztvevő szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy indokolt lenne szűréssel felkutatni ezeket az érelváltozásait, hiszen magas vérnyomást vagy stroke-ot jelezhetnek, amint a gyermek felnőtt korba lép. A vizsgálatba 1740 gyereket vontak be Sydney 34 iskolájából, életkoruk 6 év volt. A nemre, etnikumra, a szemgolyó hosszára, a születési súlyra és a vérnyomás középértékére vonatkozó adatok változóinak kiegyenlítése után a kutatók az elhízott és túlsúlyos gyermekek retinájának hajszálereiben jelentős elváltozásokat észleltek. A retina vénáinak átlagos átmérője 2,1 mikronnal nagyobb volt, mint a nem kövér gyerekeknél, az artériák pedig 2,2 mikronnal voltak szűkebbek. A kutatók most arra keresik a választ, visszafordítható-e ez a folyamat. – Felnőtt korban nem túl gyakran tapasztalható, hogy az elváltozás visszafordítható lenne– mondta dr. Paul Mitchell, a sydney-i egyetem kutatója. Reuters